Ugrás a tartalomra
AI Job Stats

Módszertan és források

Honnan jönnek a számok, mit mérnek és mit nem, hol becsülünk, és mennyire bízhatsz bennük.

Mit mér az AI-kitettség?

Az ILO 2025-ös indexe (Gmyrek és mtsai., WP 140) a nemzetközi foglalkozási osztályozás (ISCO-08) 427 szakmájának mind a 3 265 feladatát külön pontozta: 0 és 1 között, mennyire tudná elvégezni egy mai generatív AI-modell. A pontozás több nagy nyelvi modell és emberi szakértői ellenőrzés kombinációja; a szakma pontszáma a feladatok átlaga — mi 0–100-as skálán mutatjuk.

A fokozat (nem kitett, minimális, 1–4.) az átlagot és a feladatok közötti szórást együtt nézi. Az 1. fokozatban néhány feladat erősen kitett, a 4.-ben szinte mind. A kitettség NEM jóslat a munkahelyek megszűnéséről: azt mutatja, hol a legnagyobb a technikai lehetőség az átalakulásra. Hogy ebből mi lesz, az a bevezetés költségén, a szabályozáson, a cégek döntésein és a munkavállalókon is múlik.

A feladat végső pontszáma két AI-modell (GPT-4o és Gemini) értékelésének átlaga, néhány feladatnál szakértői felülvizsgálattal. A szakma-oldalakon a feladatonkénti pontszám mellett a két modell pontszáma közötti tartomány is látszik — ez a bizonytalanság. Az ILO 2023-as indexéhez képesti változást is kiírjuk.

Szakmanevek és kereső

A 427 ISCO-08 egység magyar, angol és német nevét az EU ESCO-rendszeréből vesszük. A kereső ezen felül közel 3 000 ESCO-foglalkozásnevet és szinonimát ismer mindhárom nyelven; mindegyik egy ISCO-egységre mutat. A FEOR-08 (a magyar osztályozás) az ISCO-08-ra épül, ezért a magyar szakmák jól megfeleltethetők.

Foglalkoztatás országonként

Az EU 27 tagállama, Svájc, Norvégia és Izland: Eurostat munkaerő-felmérés (lfsa_egai2d), 15–74 évesek, ezer fő, ISCO-08 2 jegyen (43 szakmacsoport). Az Egyesült Királyság 2019 óta nincs a Eurostatban: ott az ILOSTAT ugyanilyen bontású adata (a brit munkaerő-felmérésből) szerepel.

A világtérkép az ILO modellbecslését használja (ISCO-08 1 jegyen, ~180 ország) — durvább, de minden országra azonos módszerrel készül, és a világösszeg (3,6 milliárd foglalkoztatott) is ebből jön. A világtérkép munkanélküliségi rétege szintén ILO-modellbecslés (15 év felettiek, éves), ezért eltérhet az európai térkép havi Eurostat-számától.

Kitettségi becslés országra — és miért becslés

4-jegyű (szakmánkénti) foglalkoztatási adat országonként nem nyilvános. Ezért minden 2-jegyű szakmacsoport a benne lévő ISCO-egységek SÚLYOZATLAN átlagát kapja (átlagos pontszám, kitett egységek aránya, fokozatok megoszlása), és az ország értéke a csoportok foglalkoztatottsággal súlyozott átlaga.

Ellenőrzés: a magas jövedelmű országokra az ILO 34%-ot közöl; nálunk (2 jegyen) az EU27 ~32%, Németország ~35%, az Egyesült Királyság ~34%. Európára a becslés tehát jól adja a nagyságrendet és a sorrendet. A világtérkép csak 1 jegyen számolhat (ILO-modellbecslés, a mezőgazdaság és az egyszerű foglalkozások összevonva), és így a világra ~17% jön ki az ILO 24%-ával szemben: 1 jegyen a súlyozatlan átlag alábecsül, mert a nagy, erősen kitett szakmák (pl. irodai ügyintézők) nem kapnak nagyobb súlyt. Ezért a világ szintjét az ILO hivatalos 24%-ával mutatjuk, a világtérkép pedig az országok összevetésére szolgál.

Miért nem finomabb: az országonkénti 3–4 jegyű foglalkoztatás csak a munkaerő-felmérések nem nyilvános mikroadataiban van meg (az ILO is azokból számol). Más ország (pl. az USA) szakmaszerkezetével súlyozni egy újabb, nem európai feltevést vinne be, miközben a mostani becslés Európára az ILO számaival egyezik. Ezért a felületen a becslés egész százalékra kerekítve, „~” jellel szerepel.

Munkanélküliség, üres állások, AI-használat

Munkanélküliségi ráta: Eurostat une_rt_m, szezonálisan kiigazítva, havi; ifjúsági: 25 év alattiak. Üres álláshely-arány: Eurostat jvs_q_r21 (ipar, építőipar, szolgáltatások), negyedéves, nem kiigazított. Foglalkoztatási ráta: lfsi_emp_a, 20–64 évesek. AI-használat: isoc_eb_ai — a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány %-a használ legalább egy AI-technológiát (Svájcra és az UK-ra nincs adat).

Az országok adatai eltérő időszakra vonatkozhatnak (egy ország később jelent) — a tooltip és a táblázat mindig kiírja az időszakot. A világ munkanélküliségi rátája az ILO modellbecslése.

Bérek

A szakmaoldalak bérblokkja a Eurostat bérszerkezet-felméréséből (Structure of Earnings Survey, earn_ses22_21) jön: átlagos bruttó havi kereset, 10 fősnél nagyobb cégek, minden korosztály. A felmérés négyévente készül, a legfrissebb 2022-es. Foglalkozás szerint csak ISCO-08 1 jegyen (9 főcsoport) közölnek bért, ezért a szakmaoldal a szakma tágabb főcsoportjának bérét mutatja, nem a szakmáét. Az országok összevetéséhez vásárlóerő-paritást (PPS) használunk. Az Egyesült Királyság nem szerepel a felmérésben.

Személyes kalkulátor

A „Mennyire érint téged?” kalkulátor a szakma ILO-feladatait sorolja fel. Ha jelölöd, melyiket mennyit végzed (nem / néha / sokat, 0 / 1 / 3 súllyal), a szakma ILO-pontszámát a te feladat-mixed szerint igazítjuk: a pontszámhoz hozzáadjuk a súlyozott és az egyenletes feladat-átlag különbségét. Ha semmit nem állítasz, pontosan a szakma pontszámát kapod. Ez durva, egyéni becslés, nem mérés. Minden a böngésződben számolódik, semmit nem küldünk el.

Előrejelzés 2035-ig

A Cedefop 2026-os Skills Forecastja az EU-ra, a tagállamokra, Svájcra, Norvégiára és Izlandra ad szakmacsoportonkénti (ISCO 2 jegy) foglalkoztatási pályát 2035-ig, alapforgatókönyv szerint. Két számot mutatunk: a bővülést (2035 − 2025, lehet negatív) és a pótlási igényt (a nyugdíjba vonulók és pályaelhagyók helye 2025–2035). A kettő összege a várható álláskínálat.

Az előrejelzés modell, nem ígéret: gazdasági, demográfiai és technológiai feltevésekre épül. Az Egyesült Királyságot a Cedefop nem modellezi.

A WEF munkáltatói felmérése

A World Economic Forum Future of Jobs 2025 riportja több mint 1 000 munkáltató (14 millió dolgozó, 55 gazdaság) válaszaira épül. A fejszámokat (170 millió új, 92 millió megszűnő munkahely 2030-ig) a riport szövegéből idézzük. A leggyorsabban növő és fogyó szakmák listájához a WEF pontos százalékot nem közöl, ezért csak a sorrendet mutatjuk. Az országprofilok mintája kicsi — irányt mutatnak.

AI-val írt szövegek

A heti pillanatképet és a szakma-oldalak „Mit érdemes tenni?” részét mesterséges intelligencia írja, kizárólag az oldalon látható adatokból. Minden ilyen szöveg AI-címkét kap. A számokhoz, térképekhez és grafikonokhoz AI nem nyúl. Részletek az AI-tartalom oldalon.

Frissítés

A Eurostat-, ILOSTAT- és IMF-adatokat naponta lekérjük; ha egy forrás épp nem válaszol, a korábbi adat marad. A hírek 6 óránként, a szakma-elemzések folyamatosan (néhány szakma naponta), a heti pillanatkép hétfőnként frissül. Az ILO-index, a Cedefop- és a WEF-adat új kiadásakor kézzel frissítünk — ennek dátuma a láblécben látszik.

Korlátok — amit ne olvass ki az adatokból

A kitettség a FELADATOK technikai elvégezhetőségét méri, nem a bevezetés gazdaságosságát, a jogi akadályokat vagy a munkáltatók szándékát. A szakmán belüli különbségeket (pl. egy junior és egy senior könyvelő) nem látja. Az országos becslés a szakmacsoportok átlagával dolgozik. Az előrejelzések forgatókönyvek. Pályaválasztási döntéshez ezek kiindulópontok, nem válaszok.

AI-tartalom →

Utolsó tartalmi felülvizsgálat: 2026. október 11.